Kötelező biztosítás kalkulátor - Kötelező biztosítás 2015 - KGFB 2015 - KGFB díjszámítás - Kötelező váltás
Kötelező gépjármű biztosítás

Önkéntes Nyugdíjpénztár

A nyugdíjpénztár fogalma

A nyugdíjpénztár egy olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatt, aktív éveik jövedelméből, biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. A pénztári rendszer a nyugdíjellátás biztosításának egyre terjedő módja a világon.

A nyugdíjpénztári tagok éveken, évtizedeken át rendszeres befizetéseket teljesítenek a pénztár felé, majd a nyugdíjkorhatár elérését követően különböző nyugdíjszolgáltatásokban részesülnek a pénztártól. Az állami nyugdíjjal ellentétben a kifizetések fedezetéül a tag által befizetett összegek és azok kamatai szolgálnak, tehát a tagok saját maguk gondoskodnak nyugdíjaikról. A pénztár intézménye azt teszi lehetővé, hogy ezt a nyugdíj célú vagyonfelhalmozást a tag jog által védve, szervezetten és gazdaságosan vigye véghez.

A nyugdíjpénztárak szerepe és fajtái

Az 1998. január 1-jétől életbe lépő nyugdíjrendszert 3 pillérű rendszernek is szokták nevezni. A nyugdíjak 1. pillérének minden esetben az állami nyugdíj számít. Az ún. magánnyugdíjpénztárak (továbbiakban kötelező vagy magánpénztárak) alkotják a jövőbeni nyugdíjak 2. pillérét. Akik a magánpénztári tagság mellett döntöttek, két helyről fognak nyugdíjat kapni: az államtól egy csökkentett összegű nyugdíjra jogosultak, amit kiegészít majd a pénztár szolgáltatása.

Míg a kötelező magánpénztár szolgáltatásával az állami nyugdíj részben helyettesíthető, addig a 3. pillér, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár (továbbiakban önkéntes pénztár) alapvetően az első két pillérből származó nyugdíj kiegészítésére szolgál. Az önkéntes pénztári tagság és befizetés - ahogy a neve is kifejezi - mindig önkéntes vállalás. Azoknak ajánlott, akik az első két pillérből származónál magasabb nyugdíjat szeretnének, és jövedelmük lehetővé teszi a hosszú távú előtakarékosságot. Az önkéntes pénztári tagság alkalmas nem nyugdíjcélú vagyonfelhalmozásra is: az önkéntes pénztári befizetés hosszú távú, de rendkívül előnyös befektetés, mert az állam az önkéntes pénztári tagokat jelentős adókedvezménnyel támogatja.

A tagok rendszeres befizetésének egy részét a munkáltatók igen kedvező adófeltételekkel átvállalhatják.

Szolgáltatások

A pénztári tagok a nyugdíjkorhatár elérésekor (ideértve a szolgálati, korengedményes, és előnyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat stb.) többféle szolgáltatás között választhatnak. Kérhetnek egyösszegű kifizetést, vagy rendszeres havi, negyedéves vagy éves járadékot. A járadék időtartama lehet határozott (pl. 5 évre szóló) vagy határozatlan (életjáradék).

A nyugdíjkorhatár, vagy nyugdíjazás utáni szolgáltatások általában adómentesek.
Ha a tag már elérte a nyugdíjkorhatárt, de szolgáltatást a tagsági jogviszony létesítése évét megelőző második adóéven belül vesz igénybe, vagy a járadék folyósításának első három évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben csökken, akkor az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás, illetve a járadékszolgáltatás is adóköteles.

Kifizetés 10 éves tagsági jogviszonyt követően

Az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött megtakarítás 10 év tagsági jogviszonyt követően bizonyos feltételekkel a nyugdíjazás előtt is hozzáférhetővé válik.
Fontos ismerni a vonatkozó szabályozást, mert  a nyugdíj előtt felvett összeg egy része után személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettség keletkezhet, amely miatt érdemes mérlegelni a döntést. A kifizetéssel kapcsolatos adózási szabályokról az 1995. évi CXVII. szja. törvény 28. § (8) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:
"Ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére a nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét követően nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetést teljesít (vagyoni értéket juttat), az adóköteles jövedelmet a következők szerint kell megállapítani: a kötelező várakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben kifizetett (juttatott) bevételt (kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, juttatást) teljes egészében, míg a kötelező várakozási időszak letelte évét követő:

  • második évben kifizetett (juttatott) bevétel 90 százalékát
  • harmadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 80 százalékát
  • negyedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 70 százalékát
  • ötödik évben kifizetett (juttatott) bevétel 60 százalékát
  • hatodik évben kifizetett (juttatott) bevétel 50 százalékát
  • hetedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 40 százalékát
  • nyolcadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 30 százalékát
  • kilencedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 20 százalékát
  • tizedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 10 százalékát

kell jövedelemnek tekinteni. A kötelező várakozási időszak leteltét követő tizedik évet követően kifizetett (juttatott) bevételt a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni.

A nyugdíjpénztár tagja egyéni számláján a 2007. december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetése esetén
a) a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el;
b) a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelező várakozási időszak letelte évének - a jóváírást követő évet első évnek tekintve - az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy, elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni."

Fontos továbbá, hogy:

  • a hozam felvétele minden esetben adómentes
  • amennyiben a kifizetéssel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége keletkezik, az adóelőleg levonását a Pénztár a kifizetéskor érvényesíti
  • a kifizetés által eredményezett EHO bevallási és befizetési kötelezettség az igénybevevő pénztártagot terheli az 1998. évi LXVI. EHO törvény 2.§ -a alapjá


Öröklés

A tag halála esetére kedvezményezetteket jelölhet ki. A kedvezményezettek személyét bármikor módosíthatja. Kedvezményezettek hiányában jogosulttá törvényes örököse válik. A pénztári vagyon adó- és illetékmentesen örökölhető. A kedvezményezett illetve a törvényes örökös a rá eső részt felveheti egy összegben, saját nevén a pénztárban hagyhatja a tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül, esetleg átutalhatja saját nyugdíjpénztárában lévő egyéni számlájára.